VÁLSÁGÖVEZETEK

A feszültség és az erőszak csillapítása

A katonaságok a világon mindenfelé örömmel fogadják Az út a boldogsághoz füzeteket és a bennük található, józan észen alapuló elveket.
Zavargások és háború idején, amikor az élet kizökken a megszokott kerékvágásból, amikor a helyes és a helytelen tettek közötti határok elmosódnak, sokan használják Az út a boldogsághozt a béke, a bizalom és a kölcsönös tisztelet helyreállítására a feldúlt társadalmakban.

Irak:

Amióta az USA háborút indított Irak ellen, a harcok több mint 95 000 polgári személy életét követelték, akik közül a legtöbben öngyilkos vagy egyéb robbantások, illetve rakéta- vagy aknavető-támadások miatt haltak meg. Ezek az áldozatok az országban jelenleg folyó szektaháborúk következményeként haltak meg, naponta mintegy 7 civil. A folytonos összecsapások felborították az élet megszokott menetét, így például az ország 3,5 millió tanulójának csupán 30%-a jár iskolába.

2006-tól kezdve azonban két magánszemélynek – Carla Millernek és Brian Pinkowkinak – sikerült megkezdeni Az út a boldogsághoz elterjesztését Irakban. Carla és Brian számos szemináriumot tartott Az út a boldogsághozról több mint 2500 főnek, és közel 30 000 példányt osztottak szét a füzetből.

Carla és Brian több tucat Az út a boldogsághoz szemináriumot tartott több mint 2500 főnek, és mintegy 30 000 példányt osztottak szét a füzetből.
A képzési programjukkal a legkülönbözőbb embereket érték el: vezetői pozícióban lévő nőket, kormánytisztviselőket, egyetemi hallgatókat és nonprofit szervezetek alkalmazottjait.

Ezenfelül, csapatuk megjelentetett néhány a könyvben leírt szabályt egy helyi újságban, ezáltal eszközöket biztosítva az embereknek arra, hogy nézzenek szembe a közösségükben fennálló problémákkal.

Íme, néhány példa arra, hogy milyen hatást gyakorolt Az út a boldogsághoz a résztvevők életére:

„Nem szabad mások halálára alapoznunk az életünket; nagyon önző dolog mások tragédiájára építeni a saját boldogságunkat. A valódi boldogság a másokkal felépített ideális kapcsolatokból származik; boldogságunkat a másokkal fenntartott kapcsolatunk határozza meg.”

„Ezen a képzési programon megtanultam, hogyan másszak ki a saját kis odúmból, és fordítsak figyelmet az engem körülvevő világra. Most már nemcsak a saját problémámmal foglalkozom, hanem mások problémáira és azok megoldására is gondolok. Megtanultam, hogyan osszam be az időm. Az elmúlt két nap alatt megváltoztattam a napirendem, és most a viselkedésem megváltoztatásán dolgozom. Ez csak az első lépés a boldogság felé.”

Az egyik helyi nonprofit szervezet vezetője a következőket mondta a szeminárium után:

„A könyv megtanította nekem, hogyan szerezzek boldogságot saját magamnak a meggyőzés erejének használatával, és azzal, hogy távol tartom magam a bajtól, a csalóktól és a gonosz emberektől. Boldoggá tudom tenni a szeretteimet azzal, ha segítem őket, és törődöm velük.”

Az út a boldogsághozt továbbra is terjesztik az iraki társadalomban, hogy segítsenek a nyugalom és virágzás helyreállításában.

Kolumbia:

Évtizedek óta az egész nyugati féltekén a folyamatos társadalmi erőszaktól és konfliktusoktól szenvedő Kolumbiának volt talán a legviharosabb története. Az 1940-es és 50-es években a vidéki területeket felőrölte a kiterjedt erőszak, amelyet összefoglalóan „La Violencia”-nak hívtak. Az 1960-as években megalakult a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői (FARC), egy baloldali gerillamozgalom, amelyre egy jobboldali félkatonai szervezet volt a válasz. Az országot ráadásul több nagy drogkartell is szétszaggatta az 1970-es és 80-as években. A kartellek összeomlásakor a FARC és a félkatonai egységek között konfliktus alakult ki a kolumbiai kokain-előállítás és -forgalmazás irányításáért, és ez a konfliktus több száz emberrablást, gyilkosságot és erőszakos bűncselekményt okozott a társadalomban. Ráadásul a kolumbiai hadsereget is már régóta az emberijog-sértők között tartják számon. 2004-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete azzal foglalta össze ezt a forrongó társadalmi helyzetet, hogy Kolumbiát „a nyugati félteke legsúlyosabb emberi jogi válságzónájának” nevezte.

Ekkor lépett a színre Az út a boldogsághoz, amikor a kolumbiai színész és humorista, Andrés López úgy döntött, hogy szembenéz a problémával. Összeállított egy showműsort, amelyben Az út a boldogsághoz mind a 21 elvét teljes egészében bemutatta. Ezeken a fellépéseken és rendezvényeken keresztül nemcsak több tízezer polgárra volt hatással, hanem az ország számos legmagasabb rangú civil és katonai vezetőjére is.

Mostanáig Andrés több mint 14 000 katonai személyzetnek tartott Az út a boldogsághoz-rendezvényeket és -szemináriumokat. Mindezek hatására a honvédelmi miniszter 2008-ban „A boldogság katonája” díjjal tüntette ki Andrés Lópezt.

De függetlenül attól, hogy mennyi előadást tartott a hadseregnek, Andrés főként Kolumbia népével akarta megismertetni Az út a boldogsághozt. 2005 óta több mint 50 000 ember látta az előadásait, akik közül mindenki kapott egy saját példányt a füzetből.

Például, 2008 májusában Andrés és Az út a boldogsághoz szóvivője, Ruddy Rodriguez venezuelai színésznő megszervezett egy 6 órás műsort, ahol a közismert latin-amerikai sztárok, Nicolas Tovar és Alberto Plaza is felléptek. A rendezvény, melynek több mint 11 000 fős közönsége volt, Andrés Az út a boldogsághoz előadásával zárult.

Eddig Az út a boldogsághoz füzet összesen 3 milliónál is több példányát osztották szét Kolumbiában Andrés López és Ana Mercedes, az ország Az út a boldogsághoz kampányának vezetője tevékenységének eredményeként.